Manapság az olyan online kaszinók létezése idejében, amilyen a https://tikkitaka.com címen elérhető Tikitaka, kissé hihetetlennek tűnik visszamlékezni az olyan legendás személyiségekre, mint Frank Sinatra. Az énekes karrierje több évtizeden át egybeforrt a vegasi Tikitaka szerencsejátékok világával.
Sinatra négy évtizedes vegasi jelenlétének a Tikitaka online kaszinók is emléket állítanak, mégpedig olyan módon, hogy számos online nyerőgépe inspirált az énekes személyisége. Arról nem is szólva, hogy számos Tikitaka játékhoz az ő slágerei biztosítják a zenei aláfestést.
Érdekes lehet eljátszani a gondolattal, vajon Sinatra, ha még élne, hogyan is viszonyult volna a Tikitaka online kaszinók világához. Karrierje, életútja ismeretében egyáltalán nem biztos, hogy negatívan viszonyul volna a dologhoz, hiszen Las Vegasban is meglátta az üzleti lehetőséget, ugyanis 1963-tól 9%-os részesedése volt a Sands kaszinóban.
Sinatra megjelenik Las Vegasban
Frank Sinatra addig lendületesen felfelé ívelő karrierje az 1950-es évek kezdetén kissé megrekedt. Ezért aztán egyfajta mentőöv volt a számára a szerencsejátékok városa, amely a második világháború után fellendülő Amerikában a csúcspontját élte, összefonódva Hollywooddal.
Az énekest azonnal megfogta a város csillogása és a lüktető éjszakai élet, úgyhogy túlzás nélkül állítható, hogy élete elkövetkező négy évtizede egybeforrt a várossal. A zenei karrierje szempontjából a Rat Pack megalalulása jelentett mérföldkövet. Ez egy énekes társulat volt, amelyben rajta kívül Sammy Davis Jr., Dean Martin, Joey Bishop és Peter Lawford voltak a tagjai.
A csoport rendszeresen lépett fel vegas éjszakai mulatóiban, a műsorokban a zene mellett megjelent a politikai szatíra és a komédia is. Amellett, hogy ezek a műsorok az előadók karrierje szempontjából is fontosak voltak, komolyabban megalapozták Las Vegas, mint zenei szórakoztató központ kialakulását.
Sinatra egy zártkörű klubot i működtetett, ahol munkaidőn túl csinos lányok, gőzfürdő és egyéb szórakozási lehetőségek várták az exkluzív belépésre jogosult közönséget.
Zenei szempontból válogatós volt
Sinatrával kapcsolatban a zenéhez való hozzáállására vonatkozóan is számos történet keletkezett. Ezek egyike szerint az énekes kifejezetten nem kedvelte az 1950-és években feljövő és egyre népszerűbbé váló rock ‘n’ rollt. Ahogy fogalmazott, ez a zene degenerált, gonosz, brutális formája, amit nem szívesen hallgatott.
Persze ilyen tekintetben sem volt egysíkú, ugyanis egyrészt a Doort Light My Fire című albumát a valaha készült legrosszabb lemeznek nevezte, ugyanakkor az egyik kedvenc dala a The Beatles Something című szerzeménye volt. Olyannyira, hogy néhányszor ő maga is előadta.
A másik dolog, amitől kiverte a víz, az a dalai feldolgozásai voltak. Egész egyszerűen nem tudta elviselni az új köntösbe bújtatott slágereket. Az egyik legismertebb dalát a My Wayt Paul Anka 1969-ben újrahangszerelte és átdolgozta, amiből gyorsan sláger lett. Olyannyira ismertté vált, hogy számos zenész dolgozta fel és vette át ezt a dalt, amin ő nagyon kiakadt.
Sőt, még a saját életműve kapcsán is voltak fenntartásai, így például a Strangers in the Night című albumát kifejezetten utálta. A lemez a toplisták élére röptette őt, miután a címadó dal kislemez változata hattalmas sikert aratott.
A visszaemlékezések szerint ezt a ma is népszerű szerzeményt a valaha készült legrosszabb dalnak nevezte. Persze, a sztárokkal együtt jár a különcség is, a rajongók pedig nem róják fel nekik ezeket az allűröket. Főleg egy Frank Sinatra esetében, aki olyan hatalmas életművet hagyott maga után, amely a mai napi népszerű.